EGY ESTE AZ OPERÁBAN
Az opera útja a színpadtól a mozivászonig
A XIX. század második felében az opera új korszakba lépett. A romantika nagyszabású hősei helyét valódi emberek vették át – szenvedélyes, esendő, érző szereplők, akiknek történetei egyre közelebb kerültek a nézőkhöz.
Megőrizte érzelmi mélységét, de új formát öltött – intimebbé vált, személyesebbé. Közben más irányzatok is megjelentek: népzene, jazz, tánczene – minden, ami addig a komolyzenén kívül esett, most beleszőtte magát a zenei szövetbe.
A filmzene és a jazz születésében is ott lüktet a XIX. század öröksége. George Gershwin Summertime című áriája egyszerre jazz-standard és modern operaária – a hangulat, a drámai ív és a dallamvezetés a komolyzene mélységeit hordozza.
A műsor során együtt járjuk be az opera átalakulásának útját: a színházi reflektor fényétől a filmszalag sejtelmes árnyaiig. A dallamok változnak – de az emberi hang mindig ugyanaz marad.
Egy este – ahol minden zene összefonódik
Ez a két részes előadás sorozat nem csupán műfajokat kapcsol össze,
hanem történelmi korszakokat, zenei nyelveket, hangulatokat és érzéseket is.
Minden hang mögött ott rejlik egy másik – egy múltbéli emlék, egy ismert motívum, egy zenei idézet.
Zenei utazás két felvonásban
Az első előadásunk az átalakulás kezdetét mutatja be:
az operák világától indulva, a romantika és a verizmus érzelmi mélységein keresztül ismerjük meg, hogyan kezdtek a zeneszerzők egyre személyesebb hangot keresni. Ebben a részben nemcsak európai mesterek – mint G. Verdi, G. Puccini vagy R. Strauss – jelennek meg, hanem az amerikai kontinens zeneszerzői is, akik saját kultúrájukból táplálkozva alakították a XX. századi zenei gondolkodást.
|
|
Magyar zene: hagyomány és modernség között
Második előadásunk a magyar zene alakulását követi végig a XX. század első felében, egészen 1945-ig.
Hogyan hatott egymásra a népzene, az operett, a kabaré, a sanzon és a filmzene?
Egy olyan korszak zenei lenyomata tárul elénk, amelyben a pesti kávéház, a hangosfilm és a nemzeti zenei örökség egymás mellett létezett. Ekkor születtek azok a dallamok, amelyek ma is ismerősek – mert egykor a hétköznapok zenei hátterévé váltak.
|
|